Magyar pályára magyar játékost – de hogyan?

Az MLSZ szándéka ugyanaz, az eszköz más. INTERJÚ

Magyar pályára – magyar játékosokat!” – ez a mottója annak a kezdeményezésnek, amelynek online petícióját cikkünk megjelenéséig már közel 2700-an írták alá. A szervezők célja világos: szeretnék elérni, hogy a legtöbb honi klubnál foglalkoztatott légiósdömping helyett egy csapatban, egyszerre legfeljebb három külföldi futballista lehessen a pályán (a remények szerint ez egyben magában hordozná az „import” minőségének javulását is).

külföldijatékosokNb1

A most futó bajnoki szezontól a Magyar Labdarúgó Szövetség anyagilag (a televíziós jogdíjak részben differenciált elosztásával) ösztönzi a klubokat, hogy minél több kinevelt, utánpótláskorú tehetségnek minél több játékpercet biztosítsanak. Egy előírás-sorozat első lépcsőjében pedig kikötötte a szövetség, hogy az élvonalbeli vagy másodosztályú csapatok 25 fős keretében minimum 8 „MLSZ-nevelésű” – 15 és 21 éves kora között legalább 3 évig az MLSZ-hez tartozó sportszervezet(ek)nél szerepelt – futballistának kell lennie. Ezt a számot a következő idényben 12-re, utána 13-ra emelik.

Mindez még messze nem jelenti a fenti cél elérését, de egy felé tett lépést mindenképpen. Vági Márton, a főtitkára az nb1.hu kérésére készséggel elmondta, mi az MLSZ álláspontja az uniós munkavállalási joggal is határos üggyel kapcsolatban.

– A szándékkal rendkívüli módon egyetértünk, támogatjuk, és saját feladatunknak tekintjük, hogy ezt a témát napirendre tűzzük. Sőt, amikor ez a civil kezdeményezés tavaly megjelent, mi már akkor nyugodtan hallgattuk a kéréseket, vagy ha úgy tetszik, a követeléseket, hiszen az elnökség az idő tájt már számos olyan döntést hozott, amelyek ezen célok megvalósulását írták elő. Volt olyan kérés is, amely addigra már meg is valósult.

– Gondolom, nem véletlenül a szándékot, nem pedig az eszközöket említette.

– Fontos leszögezni, hogy az MLSZ tiszteletben tartja a nemzetközi sportjogban meglévő korlátozásokat. Ezek ilyen helyzetben a szövetség beavatkozását részben korlátozzák. Ezért mi keressük azokat a szabályozási, gazdasági eszközöket, amelyekkel el lehet érni ezeket a célokat. De nem tilalmakkal, hanem ösztönzőkkel tereljük a klubokat arra, hogy az általunk szabott feltételekből következő saját érdekük miatt ne foglalkoztassanak túl sok külföldit. Helyettük egyre inkább fiatal, magyar játékosokkal dolgozzanak. Ebben egy tavaly júniusi elnökségi határozat már megtette az első nagy lépést. Ezt két-három lépésben tudjuk, és szabad csak megcsinálni. Ez nagyon szigorú előírásrendszer a klubok felé, és nagyon nagy változás az eddigiekhez képest. Tehát hagynunk kell, hogy fokozatosan tudjanak alkalmazkodni ehhez.

– Az említett civil kezdeményezés azonban drasztikusabb változást vár. Ön szerint elérhető, hogy három légiósnál több ne szerepeljen egyszerre egy csapatban?

– Igen, a három is megvalósulhat. Ehhez közel áll a mi elképzelésünk is. Racionálisan elvárható célokat akarunk állítani a klubok elé, de ez nem olyan egyszerű, mint ahogy ezt a civil kezdeményezés tartja. Ebben nem dönthet az MLSZ, meg kell beszélni a klubokkal, a számokat is velük közösen kell meghatározni. Hosszú távon a kluboknak is ugyanaz a célja.

– Feltéve, ha hosszú távon gondolkoznak…

– Így van, de meg kell győznünk őket arról, hogy úgy gondolkozzanak, hiszen hosszú távon akarnak a magyar labdarúgásban érvényesülni, és profitálni belőle. Úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben nincs valós érdekellentét, de sok közös gondolkodás és áldozatvállalás kell. Hogy hány magyarnak kell lenni a keretekben, arra tavaly júniusban meghoztuk a lépcsőzetes előírást, aminek a második szakasza nyártól jön, aztán jövőre a harmadik. Tehát ezt már három évre lefektettük, de tovább fogjuk szigorítani. Akkor arról volt szó, hogy a keretben hány játékos lehet, most viszont arról is beszélni akarunk, hogy a pályán hány lehet egyszerre.

Végezetül egy kiegészítés az MLSZ-főtitkár szavaihoz. Az őszi idény végeztével kimutattuk, hogy az MLSZ differenciált támogatásával még dotált 22-23 éves korosztály töltötte a legtöbb időt a pályán (az egy évvel fiatalabbak a harmadikok) – miközben a határvonal túloldalán rekedt 24 évesek hiába rutinosabbak, csak feleannyit. Nyilván nem véletlenül, hiszen a Vági Márton említette anyagi ösztönzők sokat nyomhattak a latban, s hogy-hogy nem, az edzők mintha ezt is figyelembe véve állították volna össze a csapataikat.

VagiMartonDrFőtitkár

A televíziós jogdíjak 15 százalékát – az NB I-esek esetében összesen mintegy 380 millió forintot –osztják szét differenciáltan, a fiatalok foglalkoztatása tükrében. Ebből az eminens MTK ősszel csaknem 36 millió forinttal, a felcsúti PAFC több mint 24 millióval, a Honvéd 23 millióval részesedett, míg a sereghajtó Paks ebből a kalapból 2,5 milliót sem kapott. Igaz, színmagyar, de igen idős kerettel…

Forrás:NB1.hu és

http://ultrasliberi.hu/magyar-palyara-magyar-jatekost-de-hogyan/